Kedves Józsi, örömmel jöttem hozzád, hogy néhány gondolatot elmondj magadról, munkáidról! Mikor és miért éppen az épületgépészetet választottad annak idején?
A családunk már az 1910-es években a szakmában tevékenykedett. Nagyapám, mint aranykoszorús iparos dolgozott a székesfővárosban. Egészen 1952-ig műhelye volt a Szigony utcában.
Ezek szerint nagyapád volt rád a szakmaválasztásban meghatározó hatással?
Édesapám nála szabadult víz-bádogos szakmában. Ő volt, aki már kisgyerekként megismertetett a szakmával. Még tíz éves sem voltam már magam forrasztottam.
Milyen anyagok voltak a jellemzőek akkor?
Ez a hatvanas években volt, akkor még be lehetett építeni ólom vezetéket, de drága anyag volt. Használtuk inkább a fekete vascsövet, amit kátránnyal kentük be. A horganylemezt is így kezeltük.
Hol találkoztál az ólom csövekkel?
Ólom csővel az V. kerületi gyorsszolgálatnál dolgoztam nap, mint nap. Szinte minden tanácsi majd társas házban csak ezeket javítottuk. Volt úgynevezett pesti, félbudai és budai cső a falvastagságuk, azaz a nyomásfokozatuk szerint. A külseje a vakolattal érintkezve pirosas-bordóssá vált. Belül viszonylag tiszta volt. Még megtalálható volt benne a belső felületképzés. Az új, cserecsőnek fényes sima volt a belső felülete.
Találkoztál mostanában is a korábban beépített ólom vezetékekkel?
Igen! Tavaly új csatlakozó vezetéket készítettem egy szereléshez és már nagyon rossz állapotban találtam. Az ólom cső folytatása horganyzott acélcső volt. A belseje erősen korrodált, keresztmetszet szűküléssel. Ez a belső korrózióból származó hordalék valószínű sok ólmot tartalmazhat.
Ezek szerint foglalkozol strang cserékkel is. Hogy látod miként kivitelezhető a lakott házakban ez az igen időszerű felújítási munka?
Több részre kell bontani a feladatot!
A könnyebbik része a pincei, alagsori úgynevezett alapvezeték. Ezek cseréje viszonylag egyszerű. A vezetékek hozzáférhetők, a nyomvonalak gyorsan felderíthetők.
A második lépcső a felszállók, a strangok a lakásokon belül vannak. Cseréjükhöz több feltárás szükséges, aztán bontani kell. Alternatív lehetőség, hogy a lakókkal egyezteve keresünk egy másik nyomvonalat, ahol az új strangot ki lehet építeni.
Egyszerűen hangzik, de lakott házakban komoly kihívást jelent! Van más sajátossága is ennek a munkának?
A leválasztott lakások esetében a csőcsere jelentős bontásokkal jár. Sok lakásban 2 esetleg 3 felszálló is található. Külön kihívás, hogy ezeket a munkákat csak szakaszolva a vízellátást naponta visszaállítva lehet elvégezni.
Milyen gyakran végeztek strangcseréket?
Sokan szeretnék, különösen megnőtt az érdeklődés amióta a közbeszédben is megjelent az ivóvízzel, mint élelmiszerrel szembeni magasabb minőségi elvárás. Ennek egyik kiváltója lehet, hogy az OKI egy országos online térképet tett közzé, melyen mindenki ellenőrizheti, hogy mekkora az ólomszennyezett ivóvíz kockázata lakóhelyén illetve saját vízmintát is küldhet, annak vizsgálatát kérve.
Ezek szerint jelentősen megugrottak az ilyen típusú megrendelések?
Központi kérdés a költségviselés. Az alapvezeték és a felszállók társasházi feladat, a közösköltség terhére történik. A lakásokban a csőcsere és az építészeti helyreállítás a tulajdonos költsége. Itt már jelentkeznek a nehézségek, azonban meg kell jegyezni, hogy a lakáson belüli felújításokat nem biztos, hogy azonnal el kell elvégezni, habár célszerű!
A higiénikus ivóvíz biztosítása és a lakók nyugalma érdekében szükséges az elavult vezetékek cseréje, hogy megakadályozzuk a másodlagos vízminőség romlást, a lefolyó vezeték okozta zajterheléseket.
Köszönöm a beszélgetést és kívánom, hogy sok ilyen feladatott végezzetek el sikeresen!
Rajta vagyunk! De ez a munka nem egy feladat, ez egy kihívás minden épületgépész kivitelező, így számunkra is!
Riportot készítette:
Mucsi Ádám
REHAU mérnök üzletkötő
